Események
Legfrissebb hírek
2014. május 20.
Facebook elérhetőség!
2012. február 20.
Köszönjük!
2011. május 22.
Vasúton,vasaddal,vízhez...
2011. február 5.
2011
Legfrissebb cikkek
2018. március 27.
Primavera Trail Race
2017. október 14.
Galya 50
2017. szeptember 1.
Transilvania Bike Trails
2017. július 31.
Casoaia Bike Run&Fun

2. KŐFEJTŐ CROSS
2014. március 27.
2. Kőfejtő Cross
Az elsők versenye

Hogy mi is ez a sok első? Na lássuk mondjuk fontossági sorrendben!
1.    Végre elkészült álmaim kerója, a segítséget ezúton is köszönöm(Elnök Úr, Csipisz)!
2.    Életem első XC verseny.
3.    A szezon első versenye.

A három első mellé megkaptam életem legelőkelőbb rajtszámát a 03-ast!

Start reggel 7 órakor, irány Tarcal! Ezúttal velünk tart Balázs is, István fia élete első versenyére. Nyíregyházán még megállunk egy kis élelemért, de 9 óra körül már meg is érkezünk a verőfényes napsütésben. Érkezés után még segítünk a rajtcsomagok összeállításában, aztán már indulhatunk is a pályabejárásra. Az első emelkedő a temetőig tart, benne egy izgalmas lefelé a templom lépcsőjén. Perceket állunk és tanakodunk, vajon bevállalható? A temető után egy újabb emelkedő, de szerencsére van lépcső mellette. Már az ismerkedő körön látszik, hogy ez nagyon nem fog menni, a tömegben pedig főleg. A kaptató után körülbelül 50m sík után, a triálosok pályája mellett elhaladva, jön az újabb mászás. De ez már a tekerhető változat, sikerül is feljutni. Aztán jön a pálya legjobb része, a száguldás lefelé! A második rész pedig kifejezetten élvezetes a szőlőtőkék között. Éles balos az aszfaltra és kezdődik a nagytányéros száguldás a célig. A pálya vége előtt egy újabb izgalmas lefelé, szűk járda, jobbra betonfal, balra betonárok. Itt sem ártott odafigyelni. Ezzel sikeresen be is mutattam a pályát. A végén még kimentünk megnézni még egyszer azt a bizonyos lépcsőt, amiből végül még egy melegítő kör lett. Kijelenthettük, felkészülve vártuk a startot.

Az első futam 11 órakor rajtolt, köztük Balázzsal és Somával. Mi elfoglaltuk a helyünket Csipisz mellett és onnan bíztattuk és fotóztuk a srácokat. Hullámoztunk, ordibáltunk, szóval mindent beleadtunk, ami tőlünk telt! Na meg közben feltöltöttük az éléskamrát (vagyis igazából csak én ettem :D )!

A mi futamunk 12:45-kor startolt. Komótosan elfoglaltam a helyemet az utolsó sorok egyikében, aztán vártam a startra. István kilőtt mellettem, Esztert nem is láttam. Na nem baj, menjünk mert elsodornak. Az első kanyarban már hatalmas tumultus, ki a járdán, ki az úton és csak páran a kijelölt pályán. A templom előtti lépcsőnél hatalmas tömeg. Sokan a lépcsőn is sétáltak, annak ellenére, hogy külön pálya volt kijelölve a gyalogosoknak. A temető felé vezető emelkedőn elkaptam Istvánt, majd próbáltam minél több embert levadászni. Már az első körben éreztem, hogy iszonyat gyenge voltam. Ki is tűztem a célokat: Istvánt lehetőleg tartsam magam mögött és ne kapjak kört a győztestől. Előre szólok, utóbbi nem jött össze…. Ahogy a pályaismertető részben említettem, a lépcsős emelkedő kitekerhetetlen volt számomra…mind a 7 körben. Amúgy is össznépi tologatás ment, annyira nem lógtam ki. A következő emelkedőt már bírtam, utána pedig jöhetett a lefelé. Megvan 1 kör, már csak 6 kell. A második körben a hotel előtt már ott is vannak a szurkolók, űznek hajtanak, de erő még mindig nincs. Viszont a második körben, már sikerült lemenni a templom lépcsőjén és folytathattam a „száguldást” az emelkedőkön. Valamiért a lejtőket jobban csíptem, nem is értem miért!? A harmadik körben Soma kiabál, húzzak bele, épp 52. vagyok! Még ebben a körben meg is kaptam az élmezőnyt a nyakamba, szóval fuccs a tervemnek, hogy ne kapjak kört. De legalább bíztathatom az ismerősöket. A lejtő ebben a körben is élmény, az aszfaltos száguldás még mindig tetszik. A mászás viszont folyamatos szenvedés, de betudom az idény eleji formának. Vagy inkább az azelőttinek. A negyedik körben már Eszter is drukkol, ő is letudta az előírt távot. De még mindig majdnem a fele hátravan. A combom bedurranva, a felfelék szenvedések, a lefelék pihenéssel telnek. Az aszfaltos részen pedig frissítünk. Eltelik az ötödik kör is, majd jön a hatodik, amikor már megint a hátsó kerekemet tapossa az élmezőny. Még a mászás előtt elengedem a társaságot, nehogy feltartsam őket. Az utolsó kör már könnyebb, csupán azért mert tudom, hogy nincs több hátra. Aztán befutó és jöhet a jól megérdemelt pihenés. A szendvics felénél jön az információ, elkészült a gulyás is. Egy kis sorban állás és már a kezünkben is a gőzölgő finomság. Üdvözlet a szakácsnak! Kis ejtőzés a fűben és jöhet az eredményhirdetés. Lássuk az eredményeket:

Eszter első helyen végzett Master 1 kategóriában.
Soma harmadik helyet szerzett Master2 kategóriában.
Balázs élete első versenyén kategóriája 8. helyén végzett, sokkal idősebb versenytársak között.
István a Master1 kategória 28. helyét csípte meg.
Végezetül jómagam pedig a Felnőtt kategória 25. helyén érkeztem meg.

Az eredményhirdetés után még elkészítettük a csapatfotót, majd útnak indultunk Debrecen felé. Hazafele Tiszalök irányába indultunk és kompoztunk kicsit. Egy elcsípett beszélgetésből hallottam, hogy a jó öreg motor már 46 éve pöfög.

Egy nagyon jó hangulatú, családias kis versenyen mérhettem fel, mennyire gyenge vagyok még. De igazán megérte eljönni. A pálya jó volt, az időjárás még jobb, a gulyás pedig felejthetetlen ;) A következő megmérettetés a Nagyvárad Maraton lesz április 13-án. Addig is jó tekergést mindenkinek!

Kovács Róbert
Kapcsolódó fórum
Kapcsolódó linkek